Magyar szerkezettár

szemig

szem

1. a látás érzékszerve. ▸ bántja a szemét valami ▸ valakinek a szemébe szeme közé néz ▸ valakinek a szeme közé a szemébe vág valamit ▸ valakinek a szemébe megmond valamit ▸ még a szemét is kilopja valakinek

2. nézés, tekintet. találkozik a szemük; ▸ rajta van a szeme ▸ kerülj csak a szemem elé! | figyelem. csupa szem; rajta van a világ, az emberek szeme; ▸ szemre vesz valakit, valamit ▸ valakinek a lelki szemei előtt

3. látás, látóképesség. éles szeme van; ▸ van szeme valamihez ▸ hol volt a szeme? hova tette a szemét? ▸ olyan a szeme, mint a sasnak | látásmód, megítélés, értékelés. valakinek a szemében v. a szemével (nézve).

4. <kif-ekben érzés, érzelem, magatartás jelképeként.> valamilyen szemmel néz valakit.

5. nép <kif-ekben a szégyenérzet, szemérem jelképeként.> ▸ hogy van szeme?

6. némely gazdasági növény, kül. gabonafélék és a hüvelyesek magja. a búza szeme. | (jelzőként) ilyen növény magjából egy, ill. a számnévvel megnevezett számú darab. egy szem bab.

7. fürtös gyümölcs egy-egy bogyója. a ribizli szemei. | (jelzőként) <gyümölcsből, ehető (, gömbölyded) terményből egy, ill. vhány> darab. két szem krumpli.

8. apró (gömbölyded) tárgyak közül egy-egy darab, ill. egyforma elemi részekből álló tárgynak egy-egy eleme. felszedi a morzsát az utolsó szemig. | (jelzőként) egy szem kavics. | valamiből nagyon kis mennyiség. egy szemet sem aludt. | (jelzőként) biz <a megnevezett szám kevés voltának kiemelésére.> egy szem lánya van.

9. kötésnek, horgolásnak a fonál egyszeri hurkolásával készült eleme. | hálón: lyuk.

10. mezőg rügy.

11. nép rég cserépkályha tányér- v. bögreszerű csempéje.

12. kerekded, színes folt, rajzolat. a pávatoll szemei. ▸ majd kiég kisül a szeme ▸ kopog a szeme az éhségtől ▸ nagyobb a szeme, mint a gyomra ▸ valaki, valami szálka valakinek a szemében ▸ más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem ▸ valamivel kiszúrja a szemét valakinek ▸ szemet szúr

[ fgr ]

-ig

hat-rag

1. vmely helyet elérve, ill. annál tovább nem haladva. [haja] a válláig [ér]; a hídig [megy].

2. vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. estig [tartott].

3. valamennyi időn át. napokig [jött].

4. a szélső határt is elérve, ill. teljesen. vérig [sért]; porig [ég].

____________________

szálig

→ szál ⊕ -ig

szál

1. hosszú, igen vékony (, hajlékony) anyag, tárgy, képződmény. hajának egy szála. | (jelzőként) <ebből vhány> darab. egy szál szőr. | a fa hosszirányban haladó rostja.

2. fonal, cérna. elvarrja a szálat.

3. hosszú, vékony, de nem fonalszerű dolog egy darabja. hogy a virág szál(j)a? | (jelzőként) <ilyenből vhány> darab. két szál kolbász. | (jelzőként) ▸ szép, derék szál

4. (jelzőként) <a megnevezett szám kicsi voltának kiemelésére.> egy szál ruhában. | ▸ mind egy szálig az utolsó szálig

5. vál emberek közötti kapcsolat. ▸ érzelmi szálak | ▸ valaminek a szálai az összeesküvés száli.

[ fgr v.←szil ’hasad’ <fgr ]

-ig

hat-rag

1. vmely helyet elérve, ill. annál tovább nem haladva. [haja] a válláig [ér]; a hídig [megy].

2. vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. estig [tartott].

3. valamennyi időn át. napokig [jött].

4. a szélső határt is elérve, ill. teljesen. vérig [sért]; porig [ég].

____________________

cseppig

→ csepp ⊕ -ig

csepp

fn csöpp

1. folyadéknak különvált kicsi, gömbölyded része. a verejték cseppjei. | (jelzőként) ekkora tömegű, mennyiségű. 20 csepp ópium; ▸ utolsó csepp véréig | folyadéknak nagyon kis mennyisége. ▸ az utolsó cseppig

[↔csepeg ]

-ig

hat-rag

1. vmely helyet elérve, ill. annál tovább nem haladva. [haja] a válláig [ér]; a hídig [megy].

2. vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. estig [tartott].

3. valamennyi időn át. napokig [jött].

4. a szélső határt is elérve, ill. teljesen. vérig [sért]; porig [ég].

____________________

ó/egy

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ egy

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

egy¹

[eggy]

I. mn-i tőszn

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

II. fn-i tőszn

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük

[?↔így ]

egy²

[eggy v. egy] (hangsúlytalan)

I. htl névelő

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.

[←egy¹ ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4